A létezés mozdul?

A LÉTEZÉS MOZDUL?

szabad improvizációs műhely 


Bölcső vagyok. Anyaméh. Egy biztonságos közeg, ahol szabadon mozoghatsz. Ahol minden lehet tánc. Az a szándékom, hogy a lehető legjobban kiszélesítsük a tánc fogalmát, értelmezését. Leginkább végtelen szélességűvé. Vagy ameddig képesek vagyunk az adott pillanatban.

Nem titkolt szándékom, hogy olyan teret teremtsek, amiben a lehető legszabadabban nyilvánulhat meg a test-tudat (Ez nem feltétlenül a te személyes szabadságod jelenti, sőt!), és hogy megízleld ebben a nyitottságban a mindenek mögött ott rejlő csendet, vagy ürességet, végtelen terességet. Bár vezetlek időnként, ezt finoman, gondosan teszem, és a szabadabb létezésünk az ideám. Nem akarok okos lenni ez ügyben, csak egyszerűen megfigyelve a terv nélkül vezetett órákat, azt látom, ez hajt engem.
Az órák menete nagyrészt a pillanatban alakul.Hangolódok az adott résztvevőkre (magamat is beleértve), a körülményekre. Van, hogy egy számomra is új gyakorlat, improvizációs téma érkezik megvalósulásra, van, hogy szükségét érzem elővenni a tarsolyból valami ismertet, ami épp támogat, nyit a szabadabb tánc felé.

Ha érdekel egy ilyen közös felfedezés, kérlek, gyere bátran. Az órák nyitottak.

Mégis mi várható praktikusan?

Bár tudom, hogy szükség van a fizikai tréningre is, hogy a test képes legyen megnyilvánítani a fenti szabadságot, az az igazság, hogy kevésbé érdekel mostanában a fizikai tréning. Így téged sem nagyon forszírozlak ez ügyben. Szeretek mihamarabb belecsobbanni az adott pillanatban megnyilvánuló táncba, és addig nyitni, ameddig csak a test-tudat bírja.

Lesz azért bemelegítés (akár izzasztó, fárasztó is), a test és a tudat felkészítése, finomítása, élesítése. Ez tartalmazhat egyszerű testmozgást, koordinációs gyakorlatokat, jóga elemeket, légzést, meditációt.

Azután dolgozunk képekkel, amik a testen keresztül megjelennek, és lesz megadott kép nélküli improvizáció is.

Időnként magam csiholok zajokat, zenét, ami a közösen létrehozott térben születik, és úgy tapasztalom, a te táncod nagy mértékbeninspirálja.

Az utóbbi időben nem tudom, hogy butohnak nevezzem-e ezt a táncot, de az biztos, hogy a butoh szellemiségéből, szemléletéből, gyakorlataiból is táplálkozom. Ez azt jelenti, hogy a jelenlét ereje, az őszinte, zsigeri megnyilvánulás, a megszokotton túllépés, a mozgatva levés (önátadás valami személyesen túlinak) kap hangsúlyt.

Nem várok előképzettséget a részvétel előfeltételeként. Ha nyitott vagy a fentiekre, az elég.

Kérlek, ha bármi kérdésed van, nyugodtan írj. Köszönöm.

Helyszín: Jurányi Inkubátorház, ZéróPlusz Táncstúdió 

Időpont: kedd, 19-21 óráig (10 alkalom, június 20-áig)

Részvételi díj: 2.000 Ft   Bérletek: 5 alkalom – 8.000 Ft, 10 alkalom – 16.000 Ft

Facebook: http://fb.me/LetezesMozdul

Czap Gábor, a műhely vezetője: A testhez való közelítésem a harcművészetekkel kezdődött. Évekig gyakoroltam hapkido-t egy lágy, belső erős koreai irányzatot. Szerencsém volt, az edzőm fontosnak tartotta a filozófiát is átadni, így a buddhizmussal is megismertetett. Innen kezdve párhuzamosan haladt a testi munka, és a spiritualitás. Később taichi-t tanultam, buddhista tanításokat hallgattam, zen közösségben gyakoroltam. A taichi tanítóm hamarosan szellemi tanítóm is lett. Itt lépett be a tánc és az előadó-művészet, kezdetben kontakt és szabad improvizáció. (Nancy Stark Smith, Scott Wells, Martin Keogh, Goda Gábor, Bakó Tamás, Gál Eszter, Sabine Parzer, Bóta Ildikó, Lipka Péter, Cuhorka Emese) Majd egy évet Dániában töltöttem egy tánc-performansz iskolában.

Már a táncút elején megjelent a butoh, és azonnal fontos lett a jelenléte, a képisége, a figyelme, a zsigerisége. Mozgásszínházi társulati munkákban vettem részt itthon és külföldön (StamatisEfstathiou, Csetneki Gábor, BataRita Társulat, Czakó Máté, noBODYDance Project, Kompánia Társulat, Radikális Szabadidő Színház, Fehér Ferenc, Élőkép Társulat), és egyre hosszabb butoh kurzusokra mentem. (Kazura Kan, AtsushiTakenouchi, KoMurobushi, Rhizome Lee, MoenoWakamatsu, SherwoodChen, Batarita) Meditációt gyakoroltam, és belépett a tantra jóga.

Egyre inkább a butoh lett a fő táncos érdeklődés, hívott, húzott a test mélysége. Szóló, és csoportos kutatásokban mélyültem. Úgy éreztem, a butoh-ban összeér a táncos és spirituális utam. Szóló előadásokat kezdtem készíteni, és heti, hétvégi butoh műhelyeket vezetni.

Majd eljött az időszak, amikor a szív hívása erősebb lett a testre, a mozdulatra irányuló húzásnál, így ennek engedtem. Hogy mi van mindenek mögött, vagy előtt – de erről nem nagyon tudok szavakat. Mégis a butoh megmaradt az életemben, új és új szemszögből láttam, gyakoroltam, vezettem az órákat.

Jelenleg úgy tapasztalom, a butoh egy része annak a szabad improvizációnak, amik spontán módon alakulnak. 




Comments